Visszanézve látom, mennyi mindent másképp tettem volna, meg így sem sikerült a néznivaló-utánajárnivaló kívánságlistámat teljesíteni (ami egyébként exponenciálisan képes növekedni), az oldalra is több mindenről szerettem volna írni, de annyira nem is számít. Elhatároztam, hogy helyette inkább összeszedem, hogy mi az, amit szerettem, mik voltak a kedvenceim Berlinben, bár alapvetően amúgy is a jó és érdekes dolgokról írtam.

A városban a legjobban azt szerettem, hogy nagy város, de ezt mégsem lehetett érezni, sem a környezetben, mert sok a zöld terület, a víz, nagy szabad terek vannak, amiket használnak az emberek, és életet lehelnek belé, otthonossá teszik, és emiatt nagyon hangulatos és kényelmes a városi élet, mint egy kanapé. Ráadásul a távolságokat sem lehet érezni, mert annyira szuper az infrastruktúra. És pont a nagyvárosból adódóan pedig annyira felszabadító hely, egyrészt mert rengeteg lehetőséget kínál, másrészt, mert olyan toleráns és nyitott mentalitás sugárzik, hogy azt tehetsz, amit akarsz (nyilván amíg azzal mást nem sértesz meg), az emberek elfogadják, nem zavarja őket, szabadon lehet élni. Például az öltözködésben sem zavartatja magát senki, tényleg bármit és mindent hordanak az utcán. Bad taste party nem létezik : D
Az urbexre teljesen rákattantam, a város kulisszája mögé bekukucskálni, ezt majd szeretném itthon is folytatni, érdekes helyeket felfedezni.
Nagyon örülök, hogy Neuköllnben laktam, nagyon szerettem a negyedet, teli élettel, a török piaccal és pékséggel, a török kultúrával, zenével, mosolygós barátságos emberekkel. Eléggé lokálpatrióta lettem ilyen szempontból, hogy Berlinen belül leginkább Neuköllnhez (és Kreuzberghez) húz a szívem, elég nehezen mozdultam ki belőle, ami nem érdekel, mert itt tömörült minden jó dolog. Karl-Marx strasse, Sonnenallee, Weserstrasse, Kottbusser Tor, Görlitzer Park, KANÁLIS!
Szeretten a random estéket, amik spontán alakultak, azok voltak a legjobbak, és elég sok ilyen volt. Azt hiszem, hogy az erasmus-Berlin kombináció erre nagyobb esélyt ad, mintha itthon lennék, mert elég valószínű, hogy ráérnek az emberek, és hogy mindig van hova kimozdulni.

Kedvenc kedves pillanatok:

• Török piacon bevásárlás után a kanálisparton enni és utcazenészeket hallgatni
• Sáriékkal közösen vásárolni a Yorckstrasse melletti piacon több kiló zöldséget, aztán szétosztani egymás között, és együtt főzni vacsit
• Tempelhofra kiérkezni
• hazabiciklizni a Graefestrassén
• Kotin a Kaiser’s előtt találkozás, várakozás, esti alapozás
• éjjeli U-bahn nyüzsgő hangulata
• csütörtök délután az egyetem tetején napozni
• Max a konyhában feltesz zenét, és hárman otthon táncolni
• Laura nevetése/kacagása
• a kanál zörgése, ahogy Diego kikeveri a napoli kávékrémet
• Gergővel bohóckodni és táncolni
• Mikail harmonikán zenél és Melike, a dekadens primadonna énekel, közben kezében a cigaretta

Kedvenc helyek:

• enni: Hamy (vietnámi a Hermannplatznál), Manouche (francia creperie az Admiralsbrückénél), Mustafa Kebab (Mehringdammnál)
• inni: Frau Woodstock, Koti Cafe, Clash, Zone, Sandman, Badehaus, Vétomat
• bulizni: házibulik : )