Természetesen kihagyhatatlan, hogy megnézzem a piacokat. Az egyik első, ahol voltam, a török piac volt Kreuzköllnben a Maybachuferen a kanál mellett, telisteli mindenféle földi jóval, ami szem-szájnak ingere, török pékség, olívabogyók különböző fűszeres lében és töltetekkel, töltött minipaprika, kumpir (zöldségekkel töltött krumpli), tabouleh (bulguros/török rizses zöldségsaláta) és még textíliák, stb. Az egészet bezengi az árusok kiabálása, h “lekker lekker”, vegyék csak, fincsi! A piacsor végén pedig leültünk a pallókra, hogy megkóstóljuk a frissen beszerzett finomságokat, közben meg hallgattuk a különféle utcazenészeket, akik öt számonként lecserélik egymást. Az egész annyira elvarázsolt volt, hogy elég magasra tette a lécet, mivel elég sokat emlegetem azóta is a török piacot. Minden kedden és pénteken reggeltől estig lehet menni.

Aztán ha vasárnap, akkor bolhapiac. Az egyik legnépszerűbb a Mauerpark-ban, őrülten zsúfolva turistákkal, alig lehet moccanni, ami kicsit elvonja a figyelmet a kacatokról. Emellett van még egy Friedrichshainban a Warschauerstrasse melletti grundon a gyárépületek között, és egy a Boxhagener Platzot körbeölelve, mindenhol rengeteg a kacat, meg a használt ruha, egyenlőre még nem volt szerencsém. Vagyis de, beszereztem egy német-angol kisszótárat 2pénzért. Nagyon szeretem az egészben, hogy szól a random jam session a vásár mellett.

Legutóbbi piacélmény Schönebergben volt szombaton a Großgörschenstrassén a zöldségpiacon, ahova délután 4körül érkeztünk és valóban, szinte dobálták hozzánk a zöldségeket, mindegyiket 1euróért adták, egy egész doboz paradicsomot (4kg), öt cukkinit, három fej salátát, óriási csokor spenótot, öt mangót, tíz banánt, három ananászt, gránátalmákat, avokádót, szédület, alig bírtunk nemet mondani, roskadó szatyrokkal mentünk haza és osztottuk szér egymás közt. Most már tudom, hogy mikor és hova kell menni zöldséget venni.