Egy bárban olvastam.

A vízesés erotikus szemeket vív ki magának. Kb majdnem szó szerint fordítva.

Ugyan a német nyelv továbbra sem lesz a kedvenc azt hiszem, nincs meg benne az a bohémság, mint a franciában, nincs meg az a szabadság, mint a spanyolban, sem az angol egyszerűség és könnyedség (ha nem egy Shakespeare drámában, vagy Jane Austen világban kommunikálnak). Viszont a német nyelv a racionalitásával, kiszámíthatóságával egyszerre mégis izgalmas szóösszetételeket alkalmaz, és hihetetlenül kifejező tud lenni, fú, hát ha Goethét eredetiben érteném.. mindenesetre szép szóképeket lehet összerakni, főleg magyarra lefordítva, ami történelmi okoból kifolyólag teljesen egyértelmű, de nagyon jó nyelvjátékokra lehet néha rábukkanni, amiben kifejezetten örömömet lelem. Ma is hirtelen rácsodálkoztam a Bildung – képzés egyenlőségre, hogy mindkettőnek a bild-kép a szótöve, vagyis lehet, ezt is a németből fordítottuk, mindenesetre érdekes, hogy lehet értelmezni a kifejezést: “képet adni valamiről”.

Lehet, hogy az interkulturális találkozások miatt, a szocilolingvisztika szeminárium miatt, és/vagy az új (hipergyors) nyelvtanulás miatt, újra rá kellett jönnöm, hogy nem szűnik meg a  kíváncsiságom a nyelv, valamint a kifejezésmódok iránt. Igaz, mindig szóba jön nemzetközi társaságan a téma, ami igazából sekélyes lehet, de én rengeteget tudnék beszélni róla. A németet pedig új szívom magamba, mint egy szivacs, alig rögzítem írásban, nem tudom mindet logikusan, szisztematise elmagyarázni. A dilemmám viszont továbbra is fent áll, hogy ezt a fajta tudást, képességet szakmailag akarom-e használni, vagy hasznos kiegészítésként, ami mindig jól jöhet.